Sárhida

Testvértelepülések - Sárpatak

Az erdélyi Marossárpatakkal 2000-ben vette fel a kapcsolatot az Együtt Sárhidáért Alapítvány. Az eltelt időben több alkalommal szerveztünk közös programokat mind Magyarországon, mind pedig Erdélyben. A nemzetközi projektjeink többségét támogatta a Nemzeti Civil Alapprogram is.

 
Marossárpatak rövid bemutatása

Marossárpatak Marosvásárhely és Szászrégen városok között, a Maros jobb partján fekszik. A község nagy része a Maros, a Sár pataka és a Galambod nevű patak által képezett síkságon terül el. A Sárpatak patak völgyén végighúzódó út köti össze a Maros völgyét a Mezőséggel. A mai község első házai nem itt, hanem, a vajdaszentiványi út mentén egy fennsíkon épültek, ezt bizonyítják az itt talált cserépdarabok. Mivel ott csak 3-4 forrás biztosította a vizet, a lakók lennebb húzódtak a Maros közelébe és így alakult ki a mai Marossárpatak. 
A római uralom és a népvándorlások után nem tartózkodott itt hosszabb ideig egyetlen népfaj sem, hisz az egyetlen határrészt, a Kamancit kivéve a határrészek mind magyar eredetűek. A folyókból, patakokból hátramaradt sártól, iszaptól kapta nevét Marossárpatak. Községünk adatokkal bizonyítható első birtokosa a Széchenyi család volt. 1325-1340 között Széchenyi Tamás a tulajdonos, aki Tamás, erdélyi vajda néven szerepel a feljegyzésekben. Ennek fia, Széchenyi Kónya, Horvátország és Dalmácia bánja volt és birtokait a király adománya nyomán folyton gyarapította. Ide tartozott Gernyeszeg, Sáromberke, Magyarfülpös és még néhány mezőségi falu. A pártoskodások következtében a Széchenyi család kegyvesztett lett, s így az említett birtokok az Erdélyi család kezébe kerültek. Az Erdélyiek 1636-ig birtokolták a környéket, székhelyük Gernyeszeg volt. Erdélyi István 1602 és 1636 között Torda megye főispánja volt. Birtokai után nem akart hadat állítani a Bethlen István elleni hadjárathoz, így elveszítette a fejedelem kegyét. Halála után feleségétől, Mindszenti Krisztinától, Apafi Mihály elvette birtokait és Teleki Mihálynak adományozta. 
Az első Teleki, aki Sárpatakon lakott, Teleki Mihály volt (1730-1740 körül). Ennek utódja volt Teleki Lajos, akinek két fia volt: Domokos és Mihály. A két testvér között oszlott meg a vagyon, így épült két kastély az alsó és felső udvarral, neoklasszicista stílusban. A Teleki Domokos féle felső udvar 1933-ban gazdát cserélt. A birtokot minden felszerelésével és a kastéllyal együtt Vaida Voievod Mircea román földbirtokos vásárolta meg. 1937-ben a 435 hold szántót és erdőt, valamint a 12 hold belsőséget a hitelszövetkezeten keresztül, Adorjáni Károly igazgató-tanító közbenjárásával megvásárolta a falu népe. A felső kastély rövidesen egy toldalagi Kövesdi nevű ember kezére került, aki lebontatta és az anyagot eladta. Szegényebbek lettünk egy gyönyörű kastéllyal. Szerencsére, az alsó udvari kastélyban (1872-ben épült) ma is gyönyörködhetünk. 
A községünk központjában található épület minden bizonnyal megragadja az átutazók figyelmét, a kastély nem mindennapos látvány. Utolsó gazdája Teleki József volt, a háború után 1945-ben államosították. Ennek az épületnek az idők folyamán többféle rendeltetése volt. Volt iskola, kultúrotthon, gyermekotthon. Jelenleg kórházotthon, több mint 120 nőszemélyt (öregek és fogyatékosok) gondoznak itt az ápolók. Egykor mindkét udvari kastély igényes bútorzattal, étkészlettel, értékes képekkel és gazdag könyvtárral rendelkezett. Mindezek az értékek a háború ideje alatt elkallódtak. Marossárpatak másik műemléke a Teleki-kripta, amely a 19. század első éveiben épült és ide temették egykor a sárpataki Teleki család halottjait. Az épület alakzata az egyiptomi piramisokra emlékeztet. 

A Teleki család sárpataki kriptáját az ún. régi kastély dombjának keleti oldalában vájt üregben alakították ki. Bejárata elé faragott mészkőből készített, piramist idéző falat raktak, ez előtt két zömök dór fejezetes oszlop által tartott, mészkőből faragott gerendák alkotnak portikuszt. A belső tér két oldalfalában alakították ki a sírfülkéket, az ezek fölött található téglalap alakú falfülkéket vélhetően a feliratos sírkövek számára alakították ki. Az épületbelső állapota napjainkban igen rongált, a sírkövek egy része elkallódott, másik része megrongálódott. 
Napjainkban többek között Teleki Mihály, Teleki Eszter, Teleki Lajos, Teleki Károly rossz állapotban lévő sírkövei találhatóak még meg az épületben. Építése a XIX. század első éveire tehető, és Teleki Domokoshoz, Torda vármegye főispánjához, a marosvásárhelyi Bernády-téri Teleki palota építtetőjéhez köthető: róla tudjuk, hogy szülei, a Teleki család sárpataki ágát megalapító Teleki Lajos és Telekiné Bethlen Kata sírja fölé, az ide készített ?piramis? aljába 1808-ban helyezett latin feliratos sírkövet. Maga az építmény szép erdélyi példája a XVIII?XIX. század fordulóján dívó, klasszicizmusba hajló építészeti formanyelvnek, az egyiptizáló motívumok a napóleoni idők empire ízlésvilágát tükrözik.? (Orbán János művészettörténész leírása, aki kérésemre vetette papírra a rövid ismertetőt)
A református templom 1926-ban épült Sóos Adolf tiszteletes és Székely Miklós gondnok idejében, gyülekezetünk híveinek áldozatkészsége és önkéntes munkájának köszönhetően. Volt egy régi templomunk, amely a 13. században épült barokk stílusban. Eredetileg római katolikus templom volt, a reformáció idején lett református templom. Az épület az idők folyamán nagyon megrongálódott, ezért a presbitérium a gyülekezet beleegyezésével lebonttatta.
A nyolcosztályos iskola a hatvanas években épült (1967-ben fejezték be), jelenleg közel 300 tanulóval működik, a magyar és román tagozaton 26 pedagógus oktat, nevel. Településünknek faluújsága van, a Marossárpataki Újság, amely közel hét éve jelent meg először, s azóta kéthavi rendszerességgel minden érdeklődőhöz eljut.
Teljesen egyedül végzem a lapszerkesztést, anyagot gyűjtök, írok, fényképeket készítek, sokszorosítok, kézbesítek. Van miről írni, beszámolni. Marossárpataknak hagyományőrző huszárcsapata, tánccsoportja, szoborparkja (Szent Istvánnal és az erdélyi fejedelmekkel), falumúzeumja, ifjúsági szervezete, megyei bajnokságban szereplő focicsapata van. Áldozócsütörtökön hagyományos kirakodóvásárt rendeznek itt, március 15-én és augusztus 20-án nagyszabású ünnepségeket, októberben huszárbált. Gyakoriak kulturális rendezvényeink, a népszokások ápolásával, hagyományőrzéssel is foglalkozunk. Marossárpatak nem egy átlagos település, úgy érzem, vannak értékeink, amelyekkel bátran büszkélkedhetünk.
A Marossárpatakért Egyesületet 2004-ben hoztuk létre, hogy támogatást szerezzünk kulturális rendezvényeinkre. Azóta folyamatosan pályázunk.

Szerző: Berekméri Edmond